2018. május 25-én életbe lépett az európai általános adatvédelmi rendelet, mely a továbbiakban a tagállamok kezéből kiemelve uniós szinten szabályozza a magánszemélyek adatainak kezelését. Az adatkezelés szempontjából az online színtéren jelen lévő fórumokon található kommentek, a hírlevelek címzettjei vagy akár névjegykártya adatok kezelése mellett érdemes volt annak is utánanézni, hogyan változik a helymeghatározáson alapuló marketing.
Az általános adatvédelmi rendelet szerint személyes adatnak minősül minden olyan információ, amely azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. Ez alapján tehát minden olyan információ, amely összegyűjtése egy adott személy azonosítását lehetővé teszi, szintén személyes adatnak számít. Ide tartozik többek között a név, a lakcím, a személyazonosító igazolvány száma, a genetikai adatok, múltbéli, jelenleg fennálló vagy lehetséges jövőbeli egészségügyi adatok és a különféle digitális adatok. „A természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, valamint egyéb azonosítókkal, például rádiófrekvenciás azonosító címkékkel. Ezáltal olyan nyomok keletkezhetnek, amelyek egyedi azonosítókkal és a szerverek által fogadott egyéb információkkal összekapcsolva felhasználhatók a természetes személyes profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására” - GDPR 30. bekezdés. Ami a vállalati e-mailcímeket érinti, amennyiben beazonosítható a személy, aki használja az e-mailcímet, ugyanolyan személyes adatnak minősül, mintha a privát e-mailcímét használná.
Az adatkezeléssel kapcsolatban két személyt különböztet meg a rendelet. Az adatkezelő az, aki az adatkezelés célját meghatározza és intézi többek között az adatok összegyűjtését, tárolását, módosítását, illetve megbízza az adatfeldolgozót a személyes adatokkal való foglalkozással. A GDPR minden olyan esetben érvényes, amikor egy vállalat az Európai Unió területén működik, valamint, ha uniós állampolgárok adatainak kezeléséről van szó. Láthatjuk tehát, hogy ez egy olyan rendelet, mely bizonyos esetekben hatással van a világ bármely országában lévő cégre. Némely nemzetközi vállalat emiatt inkább elérhetetlenné tette oldalát az Európai Unió területén lévő személyek számára, vagy pedig egy leegyszerűsített verzióra viszi át őket. A Los Angeles Times és a Chicago Tribune oldalain bocsánatkérő szöveg fogadja az európai uniós olvasókat, egy közösségi média eseményeit elemző oldal, a Klout pedig teljesen leállt.
A GDPR kitér a weboldalakon és fórumokon lévő regisztrációk és kommentek kezelésére is. A rendelet szerint nem szükséges a regisztráció ahhoz, hogy valaki hozzászólhasson egy témához vagy cikkhez, aki pedig regisztrált, annak lehetőséget kell adni, hogy bármikor kikérhesse az oldal által róla tárolt információkat. Amennyiben valamely része nem felel meg a valóságnak, kérheti az adatai módosítását, de töröltetheti is magát a felhasználók közül. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy teljesen és véglegesen eltűnjön minden vele kapcsolatos információ az adatbázisból.
A GDPR bevezetésével nagyjából megszűnt az, amit kéretlen e-maileknek nevezünk, ugyanis csak konkrét és előzetes tájékoztatás után megtett egyértelmű, önkéntes és megerősítő cselekedet által lehet hozzájárulni az adatkezeléshez, és így a hírlevelek fogadásához. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a feliratkozásnál a feliratkozni óhajtónak meg kell adnia a nevét és e-mailcímét, valamint vagy rá kell kattintania egy feliratkozás gombra, vagy pedig saját kezűleg be kell ikszelnie az űrlapon, hogy szeretne feliratkozni a hírlevélre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden egyes hírlevélre ismételten fel kell iratkoznunk, ugyanis vannak weboldalak, melyek már eddig is a GDPR-nak megfelelően kezelték az adatokat.
A vállalatok számára a névjegykártyákat is körültekintéssel kell kezelniük. A rendelet szerint onnantól kezdve, hogy a kapott adatok kereshető módon, egy adatbázisban találhatóak, a GDPR hatálya alá esnek és szükségessé válik az érintett személy hozzájárulása a tárolásához.
Mivel a különféle helymeghatározáson alapuló adatgyűjtés is a GDPR hatálya aláesik, ezért az ezen alapuló marketingszolgáltatást nyújtó cégeknek is át kellett nézniük, hogyan tudják folytatni a tevékenységüket. Itt ismételten hozzájárulást kell kérniük a cégeknek mindenkitől, hogy mire és hogyan használják fel az összegyűjtött adatokat. Természetesen, amint az ügyfél kéri az adatai törlését, a vállalatnak ennek eleget kell tennie, mégpedig visszafordíthatatlan módon. Ami nehézséget okozhat a helymeghatározáson alapuló cégeknek, az az, hogy ha az eddigi felhasználóik elolvassák és tényleg belegondolnak abba, hogy nem csak a nevüket, de az állandó földrajzi helyzetüket is kiadják a kezükből, nem biztos, hogy beleegyeznek abba, hogy a továbbiakban is együttműködjenek.
Az általános adatvédelmi rendelet tehát a magánszemélyek adatainak védelmét helyezi előtérbe, alkalmazkodva a jelenlegi digitális környezethez. A rendkívül magas büntetési tétel (akár 20 millió Euró vagy az előző évi forgalom 4%-a) bevezetésével a szabályzat minél pontosabb betartása a cél, azonban Magyarországon a tervek szerint a kis-és középvállalkozások csak figyelmeztetésre számíthatnak, a végüket jelentő pénzbírságot elkerülhetik.