A történelemben eleinte nem is volt szükség fizetőeszközre, majd a cserekereskedelmen át eljutottunk a készpénzig és az egyéb modern fizetési módokig. Napjainkban a fejlett országokban már szinte alig van, aki ne tudná, hogyan kell bankkártyával fizetni, vagy megrendelni online egy terméket, ami megtetszett. Az Z generáció tagjai persze, mint egyebekben, így a fizetési szokásaikban is különböznek az idősebb generációk tagjaitól. Azonban vezethet-e ez oda, hogy teljesen eltűnjön a készpénz a kereskedelemből?
A fémérmék fizetési eszközként való használatára már i.e. 6. századból is maradtak fenn bizonyítékok. A görögöktől a rómaiak is átvették a fémpénzeket, sőt, még az első feljegyzett infláció is egy római uralkodó, Nero császár nevéhez köthető. Több, mint két évezreden át szinte kizárólag a pénzérme jelentette a fizetőeszközt. A technológia fejlődésével és terjedésével azonban napjainkban a pénzérme már aprópénznek hat, a megélhetést a bankjegyek és a bankszámlákon lévő összegek biztosítják. A bankok különféle szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfeleiknek: hitelkártyát lehet igényelni, melyen a vásárlások után kapott pontokkal kedvezményes repülőjegyeket vehetünk, illetve bizonyos esetekben vásárlásaink után jóváíráshoz is juthatunk, ha bankkártyánkkal fizetünk. Míg az idősebb generáció tagjai többnyire idegenkednek attól, hogy ne készpénzzel fizessenek, addig a Z generációba tartozó fiatalok ezzel éppen ellenkezőleg vannak. A lehető legtöbb helyen igyekeznek bankkártyával fizetni és nem félnek a hitelkártyától sem. Ehhez azonban fontos megemlíteni, hogy megfontoltan bánnak vele, és nem pedig a napi megélhetésüket finanszírozzák a hitelkeretükből.
[gallery ids="2983,2982,2981" type="rectangular"]
Noha készpénz nem mindig van nálunk, a bankkártyánk nélkül ritkán indulunk el otthonról. Van azonban egy másik tárgy is, ami a Z generáció tagjainak szinte már a testrészévé vált, annyira nem válnak meg tőle szinte soha. Ez nem más, mint a mobiltelefon. A felismerésből, hogy a mobiltelefon tényleg mindig az embereknél van, a pénztárca pedig nem, noha kívánatos lenne, megszületett a mobiltelefonnal való fizetés ötlete. A legelső ilyen programot az Apple fejlesztette ki Apple Pay néven, ez azonban természetesen csak az Apple termékekkel működött. A Walmart vezetésével egy kereskedőkből álló csoport elkezdte fejleszteni a CurrentC néven futó saját digitális pénztárcáját, ám az már szinte debütálása előtt megbukott. Nem lett készen a megadott határidőre, ráadásul hackereknek sikerült feltörnie a programot és megszerezték a tesztelők e-mail címeit. Érdekes téma a kriptovaluták kezelésének kérdése. Biztonsági szempontból a DLT technológia, mely alapján a kriptovaluták eredetiségét több számítógép is ellenőrzi és biztosítja, sokkal nehezebbé, szinte lehetetlenné teszi a pénzhamisítást. Ezzel ellentétben a különféle hologramok és biztonsági sávok a papírbankjegyeken megnehezítik, de nem gátolják meg a hamisítókat a bűntett elkövetésében.
Vannak jelek, amik világossá teszik, hogy készpénzmentes világ felé haladunk. Ilyen például a fesztiválokon bevezetett teljes készpénzmentesség: vagy paypass funkciós bankkártyával kell fizetnünk, vagy a helyszínen vásárolható érintős feltölthető kártyákkal. Előnye, hogy nehezebb elhagyni a rendelkezésre álló pénzünk jelentős részét, elég csupán egy darab kártyára figyelni. A következő szint természetesen az, hogy mindent mobiltelefonnal fizessünk. Ennek hatalmas veszélye azonban az, hogy ha elhagyjuk a mobiltelefont és nem volt nálunk más fizetési eszköz, akkor ténylegesen pénz és kommunikációs eszköz híján maradunk, sőt, ha teljesen átlagos Z-generációs fiatalok vagyunk, akkor a bérletünket is elhagyjuk egyúttal, amit a mobiltelefonunk tokjában tartunk.
A teljesen készpénz nélküli világ lehet, hogy közelebb van, mint gondolnánk. A fiatalabb generációk tagjai digitális bennszülöttként teljesen természetesen tekintenek a bankkártyára és online fizetésre. Ezáltal könnyen előfordulhat, hogy a mai kisgyerekek lesznek az idősebb korosztály tagjai mikor az utolsó bankjegy is eltűnik az emberek pénztárcájából.