Az évek folyamán egy, az eddigiektől alapjaiban különböző világnézettel rendelkező generáció tagjai nőttek fel és kerültek a kereskedelem célkeresztjébe. Ők az 1995 és 2010 között születettek, akik a Z generáció tagjaként sosem ismerték az internet és mobiltelefon nélküli világot. Éppen ezért, az évtizedek óta sikeres üzletpolitikát folytató vállalatoknak egy merőben új és az eddigiektől eltérő koncepciót kell alkalmazniuk, hogy a világszinten több, mint 2 milliárd embert magába foglaló csoportot elérjék.
A XX. század végén feltűnt mobiltelefonok szinte a Z generáció tagjaival együtt fejlődtek és nőttek fel egymás kezét fogva. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy napjainkra a fiatalok hozzászoktak a készülékek gyorsaságához, főleg mióta állandó internethozzáférési lehetőséggel is bírnak. Ezzel együtt türelmetlenekké is váltak, amely abban nyilvánul meg, hogy mindent rögtön szeretnének megkapni. Erre a sebesség-hullámra kell tehát a vállalatoknak feljutniuk és ezt sikerrel meglovagolniuk. Remek lehetőséget kínálnak erre a közösségi oldalak, mint például a Facebook, Twitter vagy Youtube. Ha egy Z generációs személy információhoz szeretne jutni, megnézni valaminek a működését, egyszerűen rákeres ezeken az oldalakon. A közösségi hálóknak köszönhetően a hirdetések is változáson mentek keresztül. Míg az X és Y generáció idejében a legnagyobb sikerű reklámokhoz egy-egy hires énekes, zenész vagy színész adta az arcát, addig ma a különféle youtube-sztárok által juthat el a legkönnyebben az adott termékről szóló hír a fiatalokból álló célcsoporthoz. Hiszen ki másnak hinné el egy Z generációs lány, hogy a legújabb alapozó mennyire könnyed és fedi kiemelkedően jól a bőrhibákat, mint egy make-up videokat készítő youtubernek?
Az új generáció nem csak a kommunikációt tekintve viselkedik másképp, hanem a termékek megvásárlásában is az új megoldásokat keresik. Egyre közkedveltebb a házhozszállítás, de arra is van már mód, hogy a leadott bevásárlólistát az üzletben összekészítsék, hogy az ügyfél hazafele menet beugorva pillanatok alatt elvégezhesse a nagy bevásárlást. Szinte már futurisztikus élmény, hogy a buszmegállóban kirakott plakátokon szereplő termékek QR kódját beolvasva is leadható a rendelés. A pár perces művelet akár mobiltelefonról is elvégezhetik, azonban magában hordozza azt is, hogy bizonyos személyes adatokat ki kell szolgáltatniuk magukról, többek között a telefonszámukat és nevüket, de akár a lakcímüket és bankkártyájuk adatait is. A Z generáció tagjai számára az adatvédelem létfontosságú, a 44 milliárd dollárnyi vásárlóerővel rendelkező fiatalok csupán akkor tudják nyugodt lelkiismerettel megadni személyes adataikat, ha megbizonyosodhatnak arról, hogyan kezelik és tárolják adataikat a cégek, kik számára hozzáférhetőek és mire lesznek felhasználva a jövőben. Ez a fajta tudatosság az előző generációk tagjainál jóval kevésbé jelentős, azonban a digitális bennszülötteknél ez egy alapvető lételem mivel életük szerves részét képezi a virtuális biztonság is.
Beláthatjuk, hogy nem könnyű feladat a vállalatok számára, hogy megfeleljenek a már említett elvárásoknak. Szerencsére, türelmetlenségük ellenére a Z generáció tagjai szeretnek bizonyos üzletekbe személyesen elmenni, utánajárni és informálódni a terméket illetően. Ekkor nyílik rá lehetősége a boltoknak, hogy helyben is elnyerjék a fiatalok bizalmát. A módszerek széles skálán mozoghatnak, így például találunk olyan boltot, amely ingyenes wifi—hozzáférést ad, de cserébe kéri, hogy regisztrálj a hírlevelére vagy adj meg pár adatot magadról, és egyre gyakoribbak a mobiltelefonon bemutatható kedvezménykuponok és pontgyűjtő alkalmazások, amelyek a hűségprogramokat egy új szintre emelhetik. Ha a hűségkártya a Facebook profillal összekötve aktiválódik, a kereskedelmi lánc adatbázisa új információkkal bővül, amely lehetővé teszi, hogy valóban személyre szabott ajánlatokkal keressék meg a felhasználót.
De az eladók vállán is nehéz súly van, hiszen az ő informáltságuk és naprakészségük az általuk árult termékekkel kapcsolatban kiemelten fontos a Z generáció számára. Amennyiben nem megfelelő tájékoztatást kapnak, vagy nem kapják meg az elvárt figyelmet az eladótól, nem csupán elkerülik a későbbiekben az adott üzletet, hanem a közösségi médiának hála minden ismerősükkel megosztják a rossz tapasztalataikat.
Az eddigi életük során tapasztalt több nagy, gazdaságilag is befolyásoló esemény hatására (2001.szeptember 11, majd a 2008-as válság elhúzódása) ezen generáció tagjainál már központi kérdés a fenntarthatóság és úgy gondolják, hogy ők maguk is tehetnek az ügy érdekében. Ezt a textile ágazat érezheti meg a legkorábban. A fast fashion, azaz a divat folyamatos követése, átalakulhat slow fashion-né, mivel a Z generáció tagjai nem fogják feleslegesen új ruhákra költeni a pénzüket, ha a meglévő ruhájuk még hordható. A kutatások alapján kevésbé márkahűek, a minőség fontos számukra, nem a brand.
Ahhoz, hogy egy márka vagy egy kereskedő valóban szoros kapcsolatot tudjon kialakítani egy Z generációs fiatallal, elengedhetetlen, hogy valahogy az élete részévé váljon, de már nem elég, ha rendszeresen találkozik a vállalat kampányaival. Még fontosabbá vált a közvetített üzenet, hiszen, ha számára irreleváns információkkal bombázzák, akkor egy “Z“ könnyedén letiltja az adott vállalatot. A kommunikáció középpontjában már nem csupán a vásárlásnak kell állnia. Nem arról kell meggyőzni egy “Z”-t, hogy megvegye a terméket, hanem, hogy elkötelezett legyen a márka iránt. Ezt olyan reklámfilmekkel tudják elérni a vállalatok, amelyek valamilyen többlettartalmat hordoznak magukban, amelyek inspirálják a nézőiket.
Ez az új generáció szinte össze van nőve a mobiltelefonjával, ezáltal folyamatosan online van, így elengedhetetlen, hogy a vállalatok megfelelő honlappal és applikációkkal is rendelkezzenek. Az IBM kutatása szerint a Z generáció 62%-a nem használ többé egy alkalmazást vagy egy weboldalt, ha annak túl bonyolult a felépítése és nehéz rajta navigálni, de 60% azok arányai is, akik azért nem használnák ezeket, mert lassan töltenek be.
A vállalatoknak egy merőben új környezetben kell megfelelniük, amely az előző évtizedekhez képest többszörös tempóban fejlődik és a Z generáció megnyeréséért folyamatosan naprakésznek kell maradniuk és lépést kell tartaniuk a digitális világ minden változásával. Azok fognak ebben a csatában győzedelmeskedni, amelyek képesek lesznek az offline és az online jelenlétüket harmonizálni, és képesek elérni a vásárlókat mindkét irányból. Sok kereskedőnél láthatjuk, hogy az online és az offline teljesen külön működik, de amíg az online kommunikáció fontosságárara került az utóbbi időben a hangsúly, nem felejthetjük el, hogy az üzlet maga az igazi kapcsolódási pont a vásárlóval. A Z generáció, bár folyton online van, ugyanúgy igényli a valódi fizikai kapcsolatot is!