A marketingfolyamatok sikerességén is múlik a vállalatok eredményessége, hiszen nagy szerepet játszanak abban, hogy a célcsoportjuknak el tudják juttatni az eladni kívánt termékről szóló információkat. Az optimális kommunikáció kialakítása érdekében jött létre a marketing-mix, melynek négy fő alappillére a termék, az ár, az értékesítési csatorna és maga a promóció. Mivel napjainkban a reklámok szüntelenül jelen vannak az életünkben, a marketingszakembereknek minden eddiginél nehezebb megfelelő módszert találniuk arra, hogy a nagy zajból kitűnve felhívják a fogyasztó figyelmét a saját termékükre. De nem csupán ezzel kell megküzdeniük, hanem a jogi korlátozás is nehezíti a feladatukat. A Gazdasági Versenyhivatal a reklámokban elhangzó állításokat is figyeli, és ez alapján kezd el nyomozni, amennyiben szükségesnek látja.
A komoly szabályozás ellenére hazánkban is újra és újra megjelennek a meggyőző kommunikációval hatni próbáló összehasonlító reklámok. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006/114/EK IRÁNYELVE értelmében összehasonlító reklám „minden olyan reklám, amely közvetlenül vagy közvetve felismerhetővé tesz valamely versenytársat, vagy a versenytárs által kínált árukat vagy szolgáltatásokat.” Törvényi követelmény a hasonló reklámokkal szemben, hogy azokban:
Összehasonlító reklámok hőskora és a „Hagyományos mosópor” ügy
Az összehasonlító reklámok létezése visszanyúlik a múlt század második felére. A korai agresszív összehasonlító reklámok miatti perek kivédésére megjelentek a burkolt összehasonlítások. A „Hagyományos mosópor”-ra szinte mindannyian emlékezünk még, amely a nemzetközi mosópor gyártó cégek reklámjaiban jelent meg, és a célja az volt, hogy szembe állítsa az új terméket a piacon megtalálható összes többi termékkel kihangsúlyozva, hogy jobb, mint a többi mosópor. Ezekben a reklámokban nem egy konkrét termékkel történt az összehasonlítás, mégis végül peres ügy lett belőle. Klapka György, az Aranyember piacra dobta a Hagyományos mosóport, amely a nagy cégek reklámjainak köszönhetően ingyenes médiavisszhangot kapott, majd beperelte a nemzetközi vállalatokat, mert „mit képzelnek, hogy becsmérelik” az ő termékét. Természetesen, mivel a reklámok előbb jelentek meg, mint az új termék, ezért egyértelmű volt, hogy a pert el fogja veszíteni mind a P&G, mind a Henkel ellen, de ez a hírverés bőven elegendő volt, hogy hasznot hozzon a termék.
Példák a közelmúltból
Magyarországon az elmúlt évek során a Gazdasági Versenyhivatal több cég ellen is vizsgálatot indított fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és összehasonlító reklámok nem szabályszerű alkalmazása miatt.
2012 június és október között hirdette a TEVA Magyarország Zrt. a Saballo nevű termékét a Berlin Chemie Rt. Prostamol Uno termékével összehasonlítva, a következő módon: "ugyanannyi szabalpálma kivonatot tartalmaz, mint a Prostamol Uno, de az ára jobb!" Hiába tartalmaz valós állítást a mondat első fele, mely ugyanakkor több más, abban az időben a piacon szereplő termékről is elmondható, a Berlin Chemia Zrt. jogi lépéseket tett a TEVA Magyarország Zrt. ellen, mert nem járult hozzá ahhoz, hogy a Prostamol Uno neve elhangozzon és a doboza jól láthatóan megjelenjen a Saballo terméket hirdető reklámban. Ami az állítás második részét illeti, az az ajánlott fogyasztói árra vonatkozott, amely azonban boltonként eltérő lehet, így előfordult az is, hogy jó pár kereskedelmi egységben csak a hirdetett ártól drágábban lehetett megvásárolni a terméket, sőt még az is megtörténhetett, hogy a másik termék volt elérhető kedvezőbb áron. A TEVA Magyarország Zrt.-t a Gazdasági Versenyhivatal arra kötelezte, hogy a vásárlók számára térítse meg az árkülönbözetet (feltéve, ha azt tudják igazolni). Valamint kötelezettséget vállaltak egy edukációs kampányra, amely keretében a fogyasztókat tájékoztatják az ajánlott és az alkalmazott fogyasztói árak közötti különbségről, és hogy milyen formái vannak az ár-összehasonlításnak. Ennek keretében vállalták, hogy létrehoznak egy weboldal (http://tevagyahos.hu/), amelyet legalább 3 éven keresztül 15 000 000 Ft költséggel üzemeltetnek, illetve minimum 10 000 000 Ft értékben Társadalmi Célú Hirdetésként televíziós szpotok sugároznak, és a patikákban elhelyezett szóróanyagokkal segítik a még könnyebb megértést.
Az Auchan Magyarország Kft. ellen is fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és jogellenes összehasonlító reklámok miatt indult eljárás 2013 szeptemberében. A különböző áruházláncok boltjaiban vásárolt termékek egy csoportjának ár-összehasonlítására az Auchan áruházakban reklámtáblák kerültek elhelyezésre, mely önmagában nem jogsértő, amennyiben a vásárolt termékek rendeltetése megegyezik, valamint a reklám tárgyilagos a termékek főbb tulajdonságaival kapcsolatban. A probléma abból eredt, hogy az elvileg megegyező vásárlói kosarakba nem pontosan ugyanazok a termékek kerültek bele, ráadásul eltérő darabszámban, illetve előfordult, hogy akciós árú terméket alapáras termékhez hasonlítottak, ezáltal az eredmény is torzult. Szintén problémát okozott, hogy míg az áruházakban a fogyasztók megtekinthették a jól látható helyre kirakott blokkokat, addig a televíziós és rádiós reklámok nem tudtak pontos képet adni az árszínvonal-különbségről. Az Auchan Magyarország Kft. az ár-összehasonlító reklámja miatt 56 000 000 Ft büntetést kapott. Súlyosbító tényező volt, hogy hosszú ideig, széles fogyasztói kört elérve folyt a jogsértés, enyhítő körülmény volt azonban, hogy a hibák egy részét az Auchan feltárta és igyekezett javítani belső rendszerében.
Lidl új kommunikációja az összehasonlító reklám határán
Az összehasonlító reklámok nem csak hazánkban, hanem a nemzetközi piacon is jelen vannak. A Lidl 2016-ban Franciaországban indította el új kampányát, amelyben egy saját márkás termék van egy ugyanolyan kategóriájú márka termék mellé helyezve. Mivel nem szerepel konkrét megkülönböztetés pozitív-negatív irányban, ezért nem beszélhetünk valódi összehasonlító reklámról, de kommunikációs szempontból mégis arról van szó. Amikor elindult Franciaországban ez a kampány, a saját termékeiket sokszor olyan termékhez hasonlították, amely nem is volt megvásárolható az üzletben, amely komoly konfliktust eredményezett. Az idei évben Belgiumban, Németországban és Magyarországon is megjelent ez az akció, de már azzal a változtatással, hogy olyan termékekhez történik az összehasonlítás, amely szerepel az üzlet kínálatában. Az olvasó látja a két termék képét, árát, kiszerelését, megtudja, hogy a Lidl-nél mindkettőt megtalálja, és az ő belátására van bízva, hogy a drágább, de márkás terméket veszi, vagy az olcsóbb saját márkás árucikket. A hirdetés szövege országonként eltérő, míg Belgiumban pénz-visszafizetési garanciát is kínálnak elégedetlenség esetén, addig Franciaországban inkább a termékek azonos funkcióján volt a hangsúly. Magyarországon a márka és saját márka minőségi szintje szerepel kiemelt helyen, hangsúlyozva, hogy bármelyik terméket válassza is a vevő, minőségi árut kap.
Konklúzió
Noha nem minden összehasonlító reklám jogellenes, a szabályokat nehéz pontosan betartani, főleg, amikor országonként eltérő jogi környezethez alkalmazkodva próbálnak a nemzetközi vállalatok ügyfeleket szerezni. Az összehasonlító, vagy ahhoz hasonló reklámok tehát lehetnek legálisak, jogellenesek, lehet pozitív, vagy negatív visszhangjuk, növelhetik az eladásokat, vagy éppen megakaszthatják azt. Minden eset másmilyen, így a Gazdasági Versenyhivatal mindig egyénileg vizsgálja az érintett cégekkel felmerülő problémákat.